Startup vagy vállalkozás?

Tartalom

Sokan gondolkoznak azon, hogy önálló új életet kezdenek az alkalmazotti léten kívül. Ilyenkor merült fel a kérdés, hogy startup vagy vállalkozás? Bár a két fogalom végeredménye többek szerint nagyon különböző is lehet, én inkább arra szeretnék rámutatni, hogy az induláskor mennyire hasonló keretek között mozgunk.

Minden az ötlettel kezdődik?

Vajon tényleg minden az ötlettel kezdődik? Mi van hamarabb a vállalkozóvá válás igénye vagy az az ötlet, amivel ezt meg fogjuk tenni? Nem egyértelmű sem a válasz, sem a kérdés akármilyen irányból is indulunk neki.

A fő elakadást vagy az egyik, vagy a másik okozza. Tehát hiába van egy hatalmas ötletünk (ami persze ettől még egyáltalán nem biztos, hogy kell e a piacnak) ha nem szerettünk volna eddig sohasem vállalkozók lenni. Ugyan ez persze fordítva is igaz, hiába szeretnénk vállalkozóként tevékenykedni, ha nincs olyan ötletünk, amivel szívesen foglalkoznánk.

Ez az első olyan pont, amivel minden vállalkozni vágyó találkozhat!

Startup vagy vállalkozás?

Ha figyelmesen olvastad az első bekezdést akkor láttad, hogy folyamatosan vállalkozóként hivatkoztam benne a személyre és nem startupperként. (Oké, ha eddig nem lett volna meg akkor a startupper a startup tulajdonosa.) Ez azét van, mert a két fogalom az nagyon nehezen különíthető el ugyanis az elején!

Persze tisztában vagyok vele, hogy a hazai meghatározás alapján a startup egy nagy nemzetközi növekedési potenciállal rendelkező vállalkozás. Míg a hagyományos vállalkozások nagyrésze inkább csak helyi (vagy lokális) igényt szeretne kielégíteni.

Mégis az elején az ötlet egy és ugyan az! Csak az ötlet tesztelése közben (illetve, ha egy országba sikerül bevezetni egy ötletet akkor a nemzetközi piacra lépés tesztelése közben) fog kiderülni, hogy a cég leginkább hová fog tartozni. Tehát képes e a nagyra nőni a megvalósított ötlet vagy sem.

Ergó hívhatjuk mi a magunkat vállalkozónak vagy startuppernek az ötlet validálásig nem fog kiderülni, hogy valójában melyik csoportba tartozunk. És itt érdemes megemlíteni, hogy jellemzően azokat az ötleteket el is szokták kaszálni, amik nem képesek nemzetközi piacon is életben maradni. Pontosan azért, mert nem rendelkeznek valós nemzetközi potenciával.

Rengeteg olyan hazai cég van akik sosem hívták magukat startupnak, mégis innovatív terméket fejlesztettek és a Lean Startup MVP-jéhez hasonlóan adták el az ötletüket az első érdeklődőknek.

Bármennyire is hihetetlen de a MiniCRM-ről beszélek, akik az első vevőiket még az előtt megszerezték, hogy a termékből bármi elkészült volna. Az egyik korai Marketing Expó-n egy külön teremben tartottak egy prezentációt, ahol csak képeket mutattak az általuk elképzelt CRM rendszerről. Most pedig már Európa több országában is jelen vannak a MiniCRM-el.

Hogy jön ide a Lean Startup?

Akár csak vágyat érzünk arra, hogy vállalkozók legyünk, akár van egy ötletünk, aminek a megvalósításába bele szeretnénk vágni valahol el kell indulnunk. Nagyon sokan évekig dédelgetik, csinosítgatják a terméküket mielőtt piacra lépnének vele, ezzel pedig elkövetik a legnagyobb hibát.

Mégpedig azt, hogy egyáltalán nincs visszajelzésük a piactól az általuk kitalált termékről (vagy szolgáltatásról). Ezt több dolog miatt teszik egyébként. Egyrészt félnek a visszajelzésektől (mi lesz, ha valakinek nem fog tetszeni?) másrészt pedig rettegnek, hogy el fogják lopni az ötletüket. És még mindig ott van a félelem a bukástól a végén.

A Lean Startup MVP-je azaz minimum viable product-ja (minimum működőképes termék) pontosan arra való, hogy egy ötletet a lehető leggyorsabban tesztelni tudjunk a lehető legkisebb ráfordítás nélkül. Tényleg arról van szó, hogy egy éppen, hogy csak működőképest, vagy csak képeken létező termékről kérjük ki a felhasználók véleményét.

Miért jobb ez, mint ha évekig fejlesztenénk a termékünket? Azért, mert a piac fogja eldönteni, hogy a termék kell e neki. Jól jegyezzük meg, hogy sokkan könnyebb meglévő piacnak eladni bármit is, mint létrehozni egy új piacot. Az ötletek jellemzően egy felmerült problémára jelentenek megoldást, a kérdés inkább az, hogy a probléma másnál is felmerült e már. Ez is egy szélsőségesen bizonytalan körülmény. De ilyen a jogszabályi háttér változása vagy egy hirtelen jött globális válság is, mint a korona vírus okozta vészhelyzet.

Pontosan ezért én maximálisan egyet értek Eric Ries-al aki szerint minden olyan vállalkozás startup, ami új terméket vagy szolgáltatást kínál szélsőségesen bizonytalan körülmények között…

Hogy mi a végszó? Teljesen mindegy, hogy vállalkozónak vagy startupnak gondolom magad! Használd a Lean Startup MVP-jét, hogy minél hamarabb validálja az ötletedet a piac. Ne feledd: az, hogy unikornis (olyan startup, aminek az értéke elérte az 1 milliárd dollárt) leszel e vagy a helyi piacon meghatározó szereplő csak menet közben fog kiderülni!

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn