Blackberry OS10 – Outlook.com szinkronizálás

Néhány héttel ezelőtt megváltoztatott valamit a Google ezért a Partnerek (Névjegyek) már nem szinkronizálódnak az OS 10-es Blackberry-ken, sok helyen elkezdett keringeni az a téves információ, hogy csak a fizetős Outlook fiókokkal (Office 356 előfizetéssel) lehet már csak online szinkronizálni a OS 10-et használó készülékeket, úgyhogy tettem egy próbát… És láss csodát, működik az ingyenes változatban is! 🙂

Office fiók létrehozása és beállítása a készüléken

  1. Outlook fiók regisztrációja az outlook.hu-n (nyugodtan választhatunk.hu végződésű e-mail címet is) a regisztráció működik a telefon beépített böngészőből is!
  2. Beállítások -> Fiókok -> Fiók hozzáadása -> Email, Naptár és Partnerek az 1. pontban létrehozott e-mail cím és jelszóval lépj be.

Ha nem akarod használni ezt az e-mail címet levelezésre, akkor annak a szinkronizálását nyugodtan tiltsd el.

Google fiókból exportálás -> Outlook fiókba importálás

Ez akkor jó, ha egyáltalán nincsenek Helyi partnerek a telefonon!

  1. Exportáld ki a contacts.google.com-ról a névjegyzéket (Bal oldali sávban Továbbiak -> Exportálás)
  2. Importáld be a outlook.live.com/people/ oldalon az Outlook-ba (Kezelés -> Partnerek importálása)

Feladatok szinkronizálása (Remember app)

  1. Nyisd meg a Remember app-ot, már le kellet, hogy szinkronizáljon egy Feladatok feladatlista a telefonra, ha ebben hozol létre új feladatot, akkor azt szinkronizálódik a to-do.microsoft.com-ra.
  2. Ha egy feladat lista nem elég (külön projektek miatt pl.) akkor jobb alsó sarok -> Új feladatlista -> Mentés ide: -> Outlook, ezek után ez a feladat lista is szinkronizálódik.

Fontos megjegyezni, ha nem ezekben a feladat listákban hozod, létre a feladatot az nem szinkronizálódik! Már létező feladatot én nem tudtam áthelyezni már létező Feladatlistára.

 

A zárszervizes nem tud zárat cserélni?

Biztosan sokan emlékeznek handras néhány évvel ezelőtti “Az üveges nem tud üvegezni” videójára, hasonló esetbe futottam bele én is, amiben leginkább a vállalkozói idiotizmus érezhető…

Adott két ~1,5m x 2,5m-es kétszárnyú edzett üveg portál ajtó, amin az alsó zárakat ki kellene pucolni, át kellene nézni esetleg kicserélni és egy új zárat felszerelni, lehetőleg az ajtó közepére. Miért ide? Azért mert lent folyamatosan tele fog menni retekkel…

És itt jöttek a gondok…

4 zárszervizest hívtunk fel telefonon, három azonnal be pánikolt az üvegajtótól, mert azt fúrni kell és szét fog robbanni. A negyedik fotót kért, amit el is küldtünk, majd a néhány óra múlva a kollégám érdeklődött volna (mivel választ nem kapott az e-mailre) telefonon, amikor lebaszta, hogy mit képzel magáról, ő nem egy irodában ül, majd válaszol… (Természetesen az óta sem írt vissza…)

Na, itt basztam fel az agyam és 15p keresgélés után találtam egy céget ami fúrás nélküli zárat is tart üveg autókhoz. Nosza, felhívtam őket, pontosan arra való, amit keresek, meg is rendeltem azonnal a webshopjukból. 3napon belül meg is érkezett, majd pedig 5 perc alatt felszereltem! A gond, hogy az alsó zárak kipucolása ezzel még nem oldódott meg, ergo arra még mindig kell valaki, aki hajlandó elvállalni.

A fúrás nélküli felrakható, “ráhúzható kulcsos zár” felszerelve

Akkor most ki a hülye?

Az, aki szakemberre szeretné bízni egy zár beszerzését, feltételezve, hogy ért hozzá? Vagy az aki “szakemberként” nem tudja, hogy létezik fúrás nélkül is felszerelhető zár üvegajtóra?

Beszerzési forrás: Üveg-Világ Kft.

 

Mond még egyszer, hogy GDPR!

Hetem…

Mond még egyszer, hogy GDPR! Mond még egyszer ha mered!

 

A terrorizmus hatásai a gyártó cégekre

Csak néhány nap telt el a párizsi merényletek óta mégis egyre több olyan hírt látni amiben komolyan aggódnak a gyártó cégek, illetve a szállítmányozó cégek tőzsdei papírjainak árfolyamai miatt. Sajnos ez a három dolog kéz a kézben jár, ezért komoly kihatással lehet akár hazánk gazdaságára is.
A 2008-as gazdasági válság hatására a gyártó cégek nagy része átállt a Just In Time (továbbiakban JIT) magyarul “éppen időben történő gyártás”-i folyamatra. Amennyiben tömören szeretném ezt összefoglalni akkor azt mondanám, hogy akkor kerül a gyártó céghez egy gyártáshoz szükséges alkatrész, hogy az belső szabályozás szerinti minőség ellenőrzés után még időben odakerüljön azt azt beépítő munkás elé. JIT – rendszerben dolgoznak az autóipari beszállítók. Például az AUDI, SUZUKI és a Mercedes-Benz hazai beszállítói is.
Mi a legszűkebb kereszt metszet egy ilyen gyártási rendszernél? A szállítmányozás. Már a 2012-es izlandi vulkán kitörés alkalmával adódtak gondok azon cégek rendszereinél amik nagyban támaszkodtak a légi szállításra.
Lássuk milyen szállítmányozási lehetőségeink vannak.
Európában és a világ minden táján 4 szállítmányozási lehetőség elérhető.

  1. Közúti szállítás
  2. Légi szállítás
  3. Vízi szállítás
  4. Vasúti szállítás

Ezek közül a gyártó cégek vég termékeinek célba juttatására általában az első két lehetőséget használják. Meg kell említeni, hogy a győri AUDI gyár például a péri repülő teret használja JIT rendszerű motor késztermék szállításra. Ezért is tulajdonosa és folyamatos fejlesztője is a péri repülőtérnek. A közúti szállítás problémáit már láthattuk akkor is amikor a menekültek tömegesével próbáltak feljutni a Csalagúton átkelő kamionok rakterébe. De ha az EU-ban országok sokasága állítja vissza a határainak ellenőrzését akkor az itt töltött időkkel is számolni kell.
Ha a közel múltban lezuhant orosz utas szállító repülőgépen valóban poggyászba rejtett bomba robbant az kihatással lehet a légi közlekedésre és a légi szállítmányozásra is. Joggal kérdezzük, hogy miért? Azért mert a transz atlanti járatokon gyakran szállítanak olyan teljes konténereket amiket cégek adnak fel. Nem mindenki használja a DHL / TNT repülőgépes szolgáltatásait tekintettel arra, hogy az esetek nagy részében ez a megoldás olcsóbb is.
A vízi szállítást általában a távol keleten gyártott, az EU-ba a különféle egyezmények alapján alkatrészként beszállított (és ezzel jelentős adó kedvezményeket elérő) és itt készre szerelő cégek használják ki. Példaként említhetjük itt a komáromi Nokia utolsó éveit amikor már csak készre szerelték, programozták és csomagolták Magyarországon a telefonokat. Azok fizikai előállítása pedig a távol keleten történt.
A vasúti szállítás kéz a kézben jár a nehéz iparral, általában szenet és egyéb hasonló anyagokat szállítanak ezzel a megoldással. De egyre nagyobb hányadát teszi ki ennek a szállítási lehetőségnek a kamionok országok közötti mozgatása, ezzel is csökkentve azok káros anyag kibocsátását.
De miért is érint ez minket?
A hazai GDP ~20%-át az autó ipar és az ehhez kapcsolódó beszállítók adják. Ez a szám természetesen ennél jóval magasabb mert rengetek olyan kapcsolt szolgáltatás van (pl.: őrzés, takarítás, éttermi szolgáltatás, oktatás, szállítmányozás, stb.) ami egy adott régióban van jelen annak köszönhetően, hogy ott van egy multi. Az, hogy a GDP csökkenhet amennyiben bármelyik szállítási útvonalon probléma adódik azt hiszem teljesen érthető.
Mondhatjuk azt is, hogy a mi cégünk kis cég, nem vásárolunk külföldről mert csak hazai beszállítóink vannak. De a hazai beszállítóknak (disztribútoroknak) is be kell szerezni az árút. Erre szokott válasz lenni, hogy de raktáron tartatjuk az adott terméket. Ez a raktár készlet is véges. Következő válasz, hogy akkor rendelünk közvetlenül a gyártótól külföldről. De hogy fog hozzánk eljutni az adott árú ha a hazai disztribútor sem kapja meg mert lezárták a közutakat, vasutakat, légi közlekedést, stb.?
Mi a megoldás?
Ez egy komplex kérdéskör amivel minden felelős cég ügyvezetőjének foglalkoznia kell, legyen akár autó ipari beszállító vagy állat tartással foglalkozó ős termelő. Minden megoldásra ki lehet dolgozni úgynevezett havária terveket, annak megfelelően, hogy az adott iparág milyen sajátosságokkal rendelkezik.

 

Öreghegyi mesék – Milyen ízű a hold?

Egyszer volt hol nem volt, az isaszegi Öreghegyen is túl, ott ahol Röf-Röf a kúrafarkú vaddisznó túr…

Ott éldegélt Röf-Röf a vaddisznó, Nyuszi az üregi nyulak nemzettségébe tartozó mezei nyúl, Dr. Bubó a fülesbagoly és Füli a kutya. Egy nyári reggelen nyuszi arra ébredt az üregében, hogy nagyon szomjas. Ezért elugrált a Rákos-patakhoz, annyira szomjas volt, hogy amint oda ért szét sem nézett, hanem rögtön elkezdte inni a hűs vizet. Csak akkor vette észre, hogy valami van a patakban, amikor végre felnézett. Egy nagy sárga, kör alakú valamit látott. Sosem találkozott még ilyen dologgal a patakban ezért gyorsan elugrándozott Röf-Röf-höz, hogy neki is megmutassa.

– Szia Röf-Röf!
– Szia, Nyuszi! – Mondta Röf-Röf aki az Öreghegy lábánál éppen makkok és szarvasgomba után kutatott az avarban.
– Képzeld, láttam egy nagy sárga, kör alakú valamit a patakban! – Mondta Nyuszi Röf-Röf-nek.
– Egy nagy sárga, kör alakú valamit a patakban? – Értetlenkedett Röf-Röf.
– Gyere, néz meg te is!

Így hát a két jó barát elindult a patakpartra. De mire odaértek a nagy sárga, kör alakú valami szőrén-szálán eltűnt a patakból!

– Itt volt! Tényleg itt volt! – Szólalt meg Nyuszi rémülten.
– Én elhiszem neked, tudod, mit menjünk el Dr. Bubóhoz hiszen ő a legokosabb állat az Öreghegyen hátha ő tudja mit láttál – Mondta bölcsen Röf-Röf.

Dr. Bubó éppen szunyókálni készült, amin nem kell csodálkozni, hiszen éjszakai állat, nevezetesen egy fülesbagoly, aki egy hatalmas tölgyfa odvában lakik az Öreghegy fái között. A bölcs bagoly már messziről meghallotta a két jó barát csörtetését, vagyis inkább Röf-Röf csörtetését, mert a vaddisznók nem arról híresek, hogy halkan közlekednek. Mielőtt odaértek volna az odújához, rájuk köszönt.
– Sziasztok, fiúk! Mi járatban vagytok?
– Képzeld! Nyuszi reggel a patakban látott egy nagy sárga, kör alakú valamit! – Szólalt meg Röf-Röf
– De mire visszaértem Röf-Röf-el, hogy megmutassam neki már eltűnt. – Mondta Nyuszi.
– Egy nagy sárga, kör alakú valamit láttál a patakban? Minden bizonnyal a hold tükörképét láttad Nyuszi. – Szólt bölcsen a Dr. Bubó.
– A hold tükörképét? – Értetlenkedett nyuszi.
– Ha látom a tükörképét, akkor közel van! Akár meg is lehetett volna kóstolni! Szerinted milyen íze van a holdnak?- Vágta rá a folyamatosan csak a hasára gondoló Röf-Röf.
– Nem tudom, milyen íze lehet a holdnak, nagyon magasan van én olyan magasra sosem repülők, de menjetek fel az Öreghegy legmagasabb csúcsára, ott is keressétek meg a legnagyobb tölgyfát. Szerintem az van a legközelebb a holdhoz. – Mondta a bölcs bagoly majd nyugovóra tért.

A két jó barát elindult hát az Öreghegy legmagasabb csúcsára, ott is a legnagyobb tölgyfához. Útközben találkoztak barátjukkal, Fülessel, a kutyával.
– Sziasztok, kis pajtások! Merre mentek?
– Az Öreghegy legmagasabb csúcsához megyünk, ott is a legnagyobb tölgyfához! – Mondta Röf-Röf
– De miért? – Érdeklődött tovább Füli
– Azért mert reggel a patakban láttam egy nagy sárga, kör alakú valamit, ami Dr. Bubó szerint a hold tükörképe volt és Röf-Röf most meg akarja kóstolni. – Foglalta össze Nyuszi.
– Érdekesen hangzik! Veletek tartok! A holdat úgy is még csak megugattam, de sosem kóstoltam meg!

Így hát a három jó barát együtt folytatta az útját az Öreghegy legmagasabb csúcsára, ott is a legnagyobb tölgyfához. Amikor odaértek furcsa hangra lettek figyelmesek, Füles, mert neki volt a legjobb szaglása hamar megtalálta az egyik fa tetején ülő hollót, a szájában egy sárga, kicsi kör alakú valamivel.
– Mi van a szádban holló? – Kérdezte Füles
– Nem mondom meg! – Mondta teli szájjal a holló (1)
– Sosem fogjuk megtudni mi, van a szájában! – Mondta rémülten Nyuszi
– Van egy tervem! – Szólalt meg Füles majd újra megkérdezte a hollót – Mi van a szádban holló?
– Nem mondom meg! – Mondta teli szájjal a holló ismét
– Ejnye, holló! Sosem mondták még neked, hogy teli szájjal nem illik beszélni? – Kérdezte Füles
Erre a holló újra szólni akart, de akkor már akkorára nyitotta a száját, hogy a sárga, kicsi kör alakú valami kiesett belőle és a három jó barát lábai elé esett. A holló felszállt közben pedig búsan megszólalt – Sajt! – majd pedig elrepült.

A három jó barát igazságosan szétosztotta a hollótól elcsent hold darabnak nézett sajtot, majd pedig megreggeliztek belőle és ott fenn az Öreghegy legmagasabb csúcsán, a legnagyobb tölgyfa árnyékában álomba szenderültek. Talán még most is alszanak, ha az óta fel nem ébredtek.

(1) Amikor a holló beszél, én mindig a számba teszem, egy ujjpercemet mintha tényleg lenne a számban valami.

 

Az emberi faj túlélésének biztosítása

Szerinte a SpaceX nevű űrvállalat elsődleges célja az emberi faj túlélésének biztosítása. Musk úgy véli, hogy az ember egyetlen lehetősége, hogy képessé váljon a Földön határain túlra is költözni, különben előbb-utóbb egészen biztosan elpusztítja magát egy olyan katasztrófasorozattal, amit a saját tevékenységünknek köszönhetünk majd.

 

A termelés 80 százalékát robotok állítanák elő emberek helyett

A dél-kínai Kanton városában, a tervek szerint, 2020-ra a termelés 80 százalékát robotok állítanák elő emberek helyett, mert az élő munka drága és elégedetlen, ha nem megfelelően kompenzálják. Kantonban jelenleg 123 300 munkahely betöltetlen.

 

2056-ban jön a klímafordulat Budapesten

Infografikákon mutatjuk meg, melyik nagyvárosban mikor következik be a fordulópont, amely után már a leghűvösebb évek is melegebbek lesznek a megszokottnál.

Az elmúlt napokban 3–4 Celsius-fokkal volt melegebb Magyarországon az október közepén szokásosnál (az 1971 és 2000 közötti időszakot tekintve). A Hawaii Egyetem klímakutatói ezt az egyszerű összehasonlítást alkalmazták annak megállapítására, hogy a világ nagyobb városaiban mikor változik meg gyökeresen a klíma a felmelegedés miatt. Onnantól kezdve nem lesz érdemes a régi hőmérsékleti adatokra hivatkozni, el kell felejteni a korábbi éghajlatot.
Belgrádban és Bukarestben 2054-ben, Pozsonyban 2055-ben, Prágában 2056-ban jöhet el az éghajlati fordulópont.

2056-ban jön a klímafordulat Budapesten

 

LHMK azaz a mezőkövesdi repülőtér privatizációja I. rész

LHMK
A terv a bejegyzéssorozattal az, hogy bemutassa a mezőkövesi repülőtér 2008-as privatizációját és az azután történteket.
2007. Szeptember – Mezőkövesd, Mezőkeresztes és Miskolc megkapja a Magyar államtól a terület vagyonkezelői jogát. A kormányhatározat szerint Mezőköves és Mezőkeresztes 5/6-od résznek, Miskolc pedig 1/6-od résznek lesz a tulajdonosa.
2007. November – “Mezőkövesd, Mezőkeresztes közigazgatási területén található repülőtér ingatlan hasznosítása érdekében szükséges MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY elkészítésére” címmel pályázat kiírása (link)
2007. December – A meghirdetett pályázatra 3 pályázatot nyújtottak be a pályázók a következők voltak: Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék, TMB Hungary Kft és az Artonic-Design Kft.
2008. Január – Új pályázat érkezik a Fieldstone Kft-től.
2008. Április 30 – Tállai András Mezőkövesd, dr. Dózsa György Mezőkeresztes, és Káli Sándor Miskolc polgármestere aláírja a terület 100 éves bérléséről szóló szerződést a Fieldstone Kft-vel.
A mezőkövesdi önkormányzat által tartott zárt ülések jegyzőkönyvei a témában: mezokovesd.hu
Mit lehet tudni a Fieldstone Kft-ről?
A Fieldstone Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság szerződéskötéskori tulajdonosai egyrészről a Jermon Airports Limited másrészről az Airport GSE Kft. “A társaság tagjai egyrészt ír ingatlanfejlesztők, több évtizedes tapasztalattal és 1,4 milliárd Eurós ingatlanportfolióval, másrészt magyar repülőtér fejlesztő szakértők és befektetők.” A cég ügyvezetője Peter Dolan a projektmenedzser pedig Richter Richárd.
Mit vállalt a Fieldstone Kft?
Fieldstone Kft., mint a repülőtér üzemeltetője  a project során vállalja, a repülőtér fejlesztését, a rendszeres légi forgalomhoz szükséges engedélyek és jogosultságok megszerzését.
Az első ütemben (1-3 éves időszakban) végrehajtani kívánt és vállalt fejlesztések az alábbiak:

  • A kifutópálya alkalmassá tétele repülőgépek fogadására;
  • A Kifutópályához tartozóan legalább ICAO 1. kategóriájú fénytechnika telepítése;
  • Rádió-navigációs rendszer telepítése;
  • A repülőtér területén alapvető infrastruktúra kiépítése;
  • A repülőtér biztonsági követelményeinek megfeleltetése;
  • A légiutas és légi teherforgalom kiszolgálására alkalmas infrastruktúra és épület megépítése;
  • A légi irányítás feltételeinek megteremtése.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel! Hamarosan jön a folytatás is, ne maradj le róla, iratkozz fel az RSS feed-re!

 

"Gyorsan be kellett koszolnunk a szellemi dolgozók két kis kezét"

Hónapokkal ezelőtt olvastam az alábbi sorokat Max Brooks Zombiháború című könyvében. Akkor döbbentem rá, hogy az elmúlt 20 évben gyakorlatilag elindultunk a gazdasági öngyilkosság útján. Az, hogy ezt a folyamatot milyen gazdaságpolitikai elemzések előzték meg egy nagyon jó kérdés. Valószínűleg senki sem vizsgálta meg, hogy milyen mértékű függést fog okozni az akkor meghozott döntés.
… 

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás