A terrorizmus hatásai a gyártó cégekre

Csak néhány nap telt el a párizsi merényletek óta mégis egyre több olyan hírt látni amiben komolyan aggódnak a gyártó cégek, illetve a szállítmányozó cégek tőzsdei papírjainak árfolyamai miatt. Sajnos ez a három dolog kéz a kézben jár, ezért komoly kihatással lehet akár hazánk gazdaságára is.
A 2008-as gazdasági válság hatására a gyártó cégek nagy része átállt a Just In Time (továbbiakban JIT) magyarul “éppen időben történő gyártás”-i folyamatra. Amennyiben tömören szeretném ezt összefoglalni akkor azt mondanám, hogy akkor kerül a gyártó céghez egy gyártáshoz szükséges alkatrész, hogy az belső szabályozás szerinti minőség ellenőrzés után még időben odakerüljön azt azt beépítő munkás elé. JIT – rendszerben dolgoznak az autóipari beszállítók. Például az AUDI, SUZUKI és a Mercedes-Benz hazai beszállítói is.
Mi a legszűkebb kereszt metszet egy ilyen gyártási rendszernél? A szállítmányozás. Már a 2012-es izlandi vulkán kitörés alkalmával adódtak gondok azon cégek rendszereinél amik nagyban támaszkodtak a légi szállításra.
Lássuk milyen szállítmányozási lehetőségeink vannak.
Európában és a világ minden táján 4 szállítmányozási lehetőség elérhető.

  1. Közúti szállítás
  2. Légi szállítás
  3. Vízi szállítás
  4. Vasúti szállítás

Ezek közül a gyártó cégek vég termékeinek célba juttatására általában az első két lehetőséget használják. Meg kell említeni, hogy a győri AUDI gyár például a péri repülő teret használja JIT rendszerű motor késztermék szállításra. Ezért is tulajdonosa és folyamatos fejlesztője is a péri repülőtérnek. A közúti szállítás problémáit már láthattuk akkor is amikor a menekültek tömegesével próbáltak feljutni a Csalagúton átkelő kamionok rakterébe. De ha az EU-ban országok sokasága állítja vissza a határainak ellenőrzését akkor az itt töltött időkkel is számolni kell.
Ha a közel múltban lezuhant orosz utas szállító repülőgépen valóban poggyászba rejtett bomba robbant az kihatással lehet a légi közlekedésre és a légi szállítmányozásra is. Joggal kérdezzük, hogy miért? Azért mert a transz atlanti járatokon gyakran szállítanak olyan teljes konténereket amiket cégek adnak fel. Nem mindenki használja a DHL / TNT repülőgépes szolgáltatásait tekintettel arra, hogy az esetek nagy részében ez a megoldás olcsóbb is.
A vízi szállítást általában a távol keleten gyártott, az EU-ba a különféle egyezmények alapján alkatrészként beszállított (és ezzel jelentős adó kedvezményeket elérő) és itt készre szerelő cégek használják ki. Példaként említhetjük itt a komáromi Nokia utolsó éveit amikor már csak készre szerelték, programozták és csomagolták Magyarországon a telefonokat. Azok fizikai előállítása pedig a távol keleten történt.
A vasúti szállítás kéz a kézben jár a nehéz iparral, általában szenet és egyéb hasonló anyagokat szállítanak ezzel a megoldással. De egyre nagyobb hányadát teszi ki ennek a szállítási lehetőségnek a kamionok országok közötti mozgatása, ezzel is csökkentve azok káros anyag kibocsátását.
De miért is érint ez minket?
A hazai GDP ~20%-át az autó ipar és az ehhez kapcsolódó beszállítók adják. Ez a szám természetesen ennél jóval magasabb mert rengetek olyan kapcsolt szolgáltatás van (pl.: őrzés, takarítás, éttermi szolgáltatás, oktatás, szállítmányozás, stb.) ami egy adott régióban van jelen annak köszönhetően, hogy ott van egy multi. Az, hogy a GDP csökkenhet amennyiben bármelyik szállítási útvonalon probléma adódik azt hiszem teljesen érthető.
Mondhatjuk azt is, hogy a mi cégünk kis cég, nem vásárolunk külföldről mert csak hazai beszállítóink vannak. De a hazai beszállítóknak (disztribútoroknak) is be kell szerezni az árút. Erre szokott válasz lenni, hogy de raktáron tartatjuk az adott terméket. Ez a raktár készlet is véges. Következő válasz, hogy akkor rendelünk közvetlenül a gyártótól külföldről. De hogy fog hozzánk eljutni az adott árú ha a hazai disztribútor sem kapja meg mert lezárták a közutakat, vasutakat, légi közlekedést, stb.?
Mi a megoldás?
Ez egy komplex kérdéskör amivel minden felelős cég ügyvezetőjének foglalkoznia kell, legyen akár autó ipari beszállító vagy állat tartással foglalkozó ős termelő. Minden megoldásra ki lehet dolgozni úgynevezett havária terveket, annak megfelelően, hogy az adott iparág milyen sajátosságokkal rendelkezik.

 

Juhász Ákos

Lean Coach és veszteség vadász. Szakterülete a hazai vállalkozások folyamatos fejlesztése és folyamataikban lévő veszteségek csökkentése.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás